Közlemények » Tájékoztatók, aktuális hírek

Új vietnami nagykövet kinevezése
 
A Magyarországon tanuló Vietnami Diákok Egyesülete hivatalos oldalán a következő tájékoztatás jelent meg.
 
 
„2020. október 21-én reggel az elnöki palotában Nguyen Phu Trong főtitkár és elnök kilenc új nagykövet kinevezéséről döntött, és több mint 30, a 2020–2023 periódusban kihelyezésre tervezett vietnami nagykövetet és főkonzult fogadott.
 
A kilenc új nagykövet között Nguyen Thi Bich Thao asszonyt (a Külügyminisztérium pártbizottságának helyettes titkára) nevezték ki a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé, Horvátországba, Boszniába, Hercegovinába és Horvátországba történő átakkreditálással.
 
Gratulálunk az új nagykövetnek, valamint Nguyen Tien Thuc jelenlegi nagykövetnek, aki a sikeres külszolgálata során jelentősen járult hozzá Vietnam és Magyarország kapcsolatának erősítéséhez. Mindkét nagykövetnek egészséget, jó munkát és a vietnami diplomácia iránti elkötelezettséget kívánunk.”

(Fotó a Galériában)

 

VIETNAMI – MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG V. KONGRESSZUSA

és

A KÉT ORSZÁG KÖZÖTTI DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK LÉTREHOZÁSA 70. ÉVFORDULÓJA

 

 A két fontos eseményre 2020. október 10-én, szombaton délelőtt került sor Hanoiban, a Tudományos és Technológiai Minisztérium aulájában.


A Társaság 1500 tagja nevében mintegy 150 küldött vett részt a kongresszuson, közöttük két küldött Magyarországról, három küldött Ho Si Minh-városból, egy küdött Da Nangból és egy küldött Hue-ból. A jelenlévők közül sokan hallgatók és gyakornokok voltak a múlt század hatvanas évei és kilencvenes évei között Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécset, Sopronban, Gödöllőn, Székesfehérváron, Nyíregyházán, jelenleg Hanoi, Ho Si Minh-város, Hai Phong, Da Nang, Hue, Hai Duong, Bac Kan, Bac Ninh, Bac Giang, Thanh Hoa, Thai Binh, Vinh Phuc lakói.

Az ülésen részt vett Nguyen Phuong Nga, a Vietnami Baráti Társaságok Uniójának elnöke,  Nguyen Quoc Dung, külügyminiszter-helyettes; Pham Thai Nhu Mai asszony, az Unió Európai Bizottságának helyettes vezetője; valamint a Belügyminisztérium képviselői.


A kongresszus meghallgatta a Társaság vezetésének a 2014 és 2020 közötti munkáról szóló összefoglaló jelentését, valamint a 2020–2025 közötti időszakra tervezett munka irányelveit; az Ellenőrző Bizottság IV. kongresszusi ciklusra vonatkozó felülvizsgálati jelentése; beszámolót az Társaság módosított alapszabályáról.


A Társaság új ciklusának vezetőire irányuló szavazásakor az Elnökség ismertette a korábbi vezetés által javasolt és a belügyminisztérium által jóváhagyott 40 tagú listát. A kongresszus megszavazta a 41 fős vezető testületet, 39 tagot listáról választottak meg, további két jelöltet a tagság jelölése alapján fogadtak el. A kongresszus megválasztotta azöt5 tagú Ellenőrző Bizottságot is.


Ezt követően a megválasztott Végrehajtó Bizottság megtartotta az első ülést, megválasztotta a Társaság elnökét,  a négy alelnököt (mind 65 év alatti), a főtitkárt és az állandó bizottság hét tagját.
Az Ellenőrző Bizottság megválasztotta elnökét.


A Vietnami Baráti Társaságok Szövetsége nyolc kitüntető érmet és nyolc további elismerést 8 adott át a Társaság 16 aktív tagjának.


A diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából rendezett programban üdvözlő beszédet mondott Pham Cong Tac, a Társaság új elnöke és Őry Csaba, vietnami magyar nagykövet.

A vendégeknek megtekintették a magyarról vietnami nyelvre lefordított magyar regényekből összeállított könyvkiállítást és Vietnam és Magyarország közötti barátság történetét bemutató fotósorozatot.

 

 

A SZAVAZÁS EREDMÉNYE:


AZ EGYESÜLET ELNÖKE:
Pham Cong Tac, tudományos és technológiai miniszterhelyettes


AlELNÖKÖK:
• Vu Hoang Linh, a Hanoi Nemzeti Természettudományi Egyetem rektora
• Vo Van Mai, a HiPT Group ügyvezető igazgatója
• Dang Vu Nhat Thang, Hanoi - Son Tay Város Népibizottságának volt elnöke
• Tran Viet Trung, a Vietnam Mobile Platform Service részvénytársaság elnök vezérigazgatója


FŐTITKÁR
Pham Viet Son, a Vietnami Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság elnök igazgatója

 

 

 

Vietnami Nemzeti Ünnepi fogadás 2020.09.25.

 

2020. szeptember 25-én a nagykövetség székhelyén a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövetségén fogadást rendeztek a Vietnam Nemzeti Ünnepe alkalmából.
 
Az ünnepségen magyar oldalról részt vettek a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Fejlődő Gazdaságok Osztályának képviselői, a Magyar – Vietnam Baráti Társaság képviselői, valamint a Magyarországi Vietnamiak Egyesületének képviselői.
 
Nguyen Tien Thuc nagykövet nyitóbeszédében áttekintette a Vietnami Szocialista Köztársaság létrehozásának és fejlődésének 75 éves történetét, valamint azokat a jelentős eredményeket, amelyeket Vietnam az utóbbi időben elért. Az ország nagy bizalmat és támogatást kap a nemzetközi közösség részéről. Ami a Vietnám és Magyarország kétoldalú kapcsolatát illeti, a 2020-as év a két ország diplomáciai kapcsolatának megalakulásának 70. évfordulója, valamint az átfogó partnerséggé fejlesztendő kétoldalú kapcsolat 2 éves évfordulója. Ez valóban fontos mérföldkő a két ország kapcsolatában. Bár a Covid-19 járvány hatása miatt néhány tevékenységet ebből az alkalomból nem a várakozásoknak megfelelően hajtottak végre, de elmondható, hogy az elmúlt 70 év során Magyarország és Vietnam kapcsolata rendkívül jó volt, és különösen az elmúlt évtizedben érte el csúcspontját. A vietnami kormány és az emberek mindig értékelni fogják és emlékezni fognak arra a támogatásra, amelyet Magyarország kormánya és népe Vietnamnak nyújt a nemzet újjáépítése és fejlődése során. Az elkövetkező időben a két fél továbbra is erősíti az együttműködést minden területen.
 
Magyar részről Nagy Gyula, a Magyar-Vietnam Baráti Szövetség képviselője gratulált Vietnamnak a 75. évforduló alkalmából, nagyra értékelte Vietnam elmúlt években mutatott kiemelkedő eredményeit a nemzet újjáépítése, valamint a nemzetközi integráció terén, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy Vietnam és Magyarország közötti együttműködés minden területen egyre aktívabb. Nagy Gyula elmondta, hogy a magyar kormány és az emberek mindig is különös szeretetet mutattak a vietnami kormány és az emberek iránt és támogatták törekvéseiket.

 

(Fotók a Galériában)

 

 

Egy vietnámi lány és egy magyar fiú szerelméről készül mozifilm

Nemzetközi szerelmes film készülhet

Filmgyártási támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet a Budapest, ahol a szerelem kezdődik című romantikus filmnek.

 

Budapest, ahol a szerelem kezdődikcímmel magyar-vietnámi koprodukcióban készül a Nemzeti Filmintézet 298,9 millió forintos támogatásával Szűcs Dóra mozifilmje. Évtizedeken, országokon és kontinenseken ível át a Nari Nguyen és Medveczky Balázs főszereplésével készülő szerelmes film története. A Budapest, ahol a szerelem kezdődik egy mai kapcsolat kibontakozásáról szól, másrészt egy, a múltban be nem teljesült kapcsolatról, mely a jelenben tud beteljesedni. 

A fiatal Song Ha múltja kutatására indul Vietnámból Budapestre. Útja során megismeri családja múltját, saját gyökereit, valódi hovatartozását és rátalál a szerelem. A párhuzamos történetekben az 1970-es évek szocialista világa is megjelenik, amikor a kölcsönös együttműködés keretében Magyarország segített a vietnami egyetemistáknak, hogy hazánkban tanulhassanak és a háború után a rendszerhez hű, képzett diplomások hazájukba visszatérve újjáépítsék Vietnámot. A Magyarországon eltöltött évek kitörölhetetlen nyomot hagytak az egykori ösztöndíjasokban, akik gyökereiket hűen őrizve, mind a mai napig a két nép barátságának őrzői. A készülő film betekintést nyújt a két ország fiataljainak mai világába, melyhez látványos hátterül szolgál Magyarország mellett Vietnám nálunk alig ismert mai arca. 

A Song Hat alakító Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, 2011-ben az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének választották, a mozinézők először Bodzsár Márk Drakulics elvtárs című mozifilmjében láthatták. A férfi főszerepet Medveczky Balázs játssza, akit a Vígszínház előadásaiból, köztük a Pál utcai fiúk-ból ismer a közönség, és jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja. 

A Budapest, ahol a szerelem kezdődik októbertől forog magyarországi helyszíneken, majd a vietnámi metropoliszban, Ho Si Minh-városban és környékén a Saigon folyó partján. A film operatőre Csepeli Eszter (A kivégzés, Magyar bajusz), forgatókönyvírója Bak Zsuzsa és Szűcs Dóra. 

Szűcs Dóra, aki egyben a film rendezője, mintegy két évtizede dolgozik a filmszakmában, az SZFE rendezői mesterkurzusát végezte el, producerként jegyzi többek között az Intim fejlövés és a Most van most című mozifilmeket. Első mozifilm rendezése, a Patthelyzet című krimi, mely augusztustól látható. 

A Budapest, ahol a szerelem kezdődik producerei György Lea (Patthelyzet, Szimpla manus, Magyar lapát – portréfilm Wichmann Tamásról, Dunának, Mekongnak egy a hangja – Partizán szerelem) és Sípos Anna (Báb, A narancs útlevél diplomafilmek).

 

 

VÁLTOZÁS!!

A Baráti Társaságunk bankszámla száma 2020.07.08-ával megváltozott, támogatásotokat az új bankszámla számra kérjük továbbítani: OTP 11773133-01148437 !!!

 

 
 
 
Magyar katonák Dél-Vietnámban, 11973-1975
 
Elkészült a dél-vietnámi szolgálatunkról készült, „Magyar katonák Dél-Vietnámban, 1973-1975” című könyv, amely Magyarország és a Magyar Honvédség 20. századi történetének olyan időszakáról ad képet, amely a világban szükségessé vált béketámogató tevékenységek keretében hazánkban is egy új folyamat indulását jelentette.
 
Dr. Kemény János és Dr. Nagy Tamás által felkutatott irattári dokumentumokat és a misszióban részt vett katonák, illetve civilek visszaemlékezéseit feldolgozó mű elvezeti az olvasókat egy távoli országba, Dél-Vietnámba, ahol egy hosszú, véres háború utolsó szakaszában magyar katonák és civilek közel két és fél éven át teljesítettek szolgálatot az 1973. január 27-én aláírt Párizsi Egyezmény szerint – tűzszünet-ellenőrzési feladatra – létrehozott Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar tagozatában. Átfogó képet nyújt a nemzetközi politikai helyzetről, a misszió létrejöttének, működésének körülményeiről, és emberközelből mutatja be a benne részt vett állomány életét, tevékenységét, a feladatot irányító hazai vezetéssel való kapcsolatát.
 
A könyv megvásárolható a Zrínyi Kiadó weboldalán keresztül (www.hmzrinyi.hu/termékek/könyvek) 3.240.- Ft áron.
 

 

Békefenntartók Napja 2020. 05. 29.



Pákozdon, a Katonai Emlékpark az 1948. év szeptember 29-i, Pákozd-sukorói csata emlékére, 1951-ben állított obeliszk környezetében lett kialakítva. Ma már az odalátogatók már ott igen gazdag belső kiállítási termekben és külső emlékpark létesítményekben emlékezhetnek és nyerhetnek betekintést az 1948-ban megalakult Magyar Honvédség történetébe, a hősi szabadságharctól egészen a napjaink katonáinak az áldozatvállalásáig. 2020. május 29-én, a Békefenntartók napján mi is ott voltunk, Varró Ferenc nyá. ezredes, elnök, Herdics Antal nyá. alezredes, elnökségi tag, Papp István  alezredes, egyesületi tag,  Vámosi János nyá. alezredes, jelen írás szerzője a Békefenntartók Bajtársi Egyesületének, valamint a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület  képviseletében.

Sajnos, ez a megemlékezés, ahol a békefenntartásban elhunyt bajtársainkra egy koszorú elhelyezésével emlékeztünk, nagyon visszafogott, úgynevezett néma megemlékezés lehetett, a mostani korona vírus okán.

Az alkalomból az általunk elhelyezett koszorúnk mellé a Békefenntartók obeliszkjéhez, az emléknap alkalmából; koszrút helyeztek el a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Katonai Emlékpark Pákozd képviselői, továbbá néhány megemlékező az emlékezés egy-egy szál virágát.

A szűk körű rendezvényen, a Magyar Honvédség vezetését Sáfár Albert dandártábornok úr, a Magyar Honvédség Parancsnoksága törzsfőnökének támogató helyettese, valamint néhány főtiszt, tiszt és a rendezvény lebonyolításában résztvevő zászlós, altiszt és tisztes képviselte.

Köszönjük Görög István ezredes úrnak a KEMPF parancsnokának és kollegáinak, a szervezést és a lehetőséget!

Tudósító:
Vámosi János nyá. alezredes, az 1973-as első vietnami békefenntartó kontinges akkori hadnagya.


                                                               BESZÁMOLÓ                                                            

 

                        Magyarországon élő Vietnamiak adománygyűjtést szerveztek a magyar emberek COVID-19 járvány elleni küzdelemének támogatása céljából

A járvány kitörése óta rendkívül megpróbáltató és bizonytalan időket élünk. A vírus  az országok többségét, köztük Magyarországot is elérte és a jelenlegi adatok alapján több millió megbetegedésért felel és több, mint 300 ezer életet követelt világszerte.

A Magyarországi Vietnamiak Egyesülete szeretett volna hozzájárulni a járvány leküzdéséhez, így 2020.03.22-án adománygyűjtést kezdeményeztünk a szervezeten belül egy egyszerű szlogennel: „Együtt egymásért.“ Egy hét leforgása alatt, lelkes tagjaink segítségével több mint 8,5 millió Forint gyűlt össze. Az egyesületünk kezdeményezése mellett nagyon büszkék vagyunk azokra a vietnami társainkra és csoportokra, akik önkéntesen is segédkezet nyújtottak és több milliò forint értékben adományoztak. 2020.04.30-ig összesen 27 571 000 Forint gyűlt össze.

A befolyt összeget egészségügyi szájmaszkok, fertőlenítőszerek, gumikesztyűk, domestosok, flóraszeptek, hippók, papirzsebkendők, WC papír, tartós élelmiszer alapanyagok, édeségek beszerzésére fordítjuk, hogy ezúton is támogassuk a kórházak és orvosi rendelők dolgozóit, idősotthonokat, iskolákat és rászorulókat.

A fent emlitett ajándékokat tagjaink a következő intézményekhez jutatták el: Budapest Fővárosi  Önkormányzat - Fővárosi Operativ Törzs, Dél-pesti Centrumkórház, Szent János Kórház, Bethesda Kórház, a Budapest  8., 10., 14., 15., 16., 17., 19., 21. Önkormányzat, BKV, Dunaújváros és Százhalombatta önkormányzata, több budapesti egészségügyi intézmény, idősotthonok.

Büszkék vagyunk rá, hogy kislétszámú közösségként is sikerult olyan szintű összefogást szerveznünk, ami kiemelkedő a többi Magyarországon élő külföldi népcsoport között. Ez a mozgalom hűen tükrözi a vietnami embereket, miszerint nehéz helyzetekben mindig összefogunk és segédkezet nyújtunk az arra rászorulóknak.

Több évtizede itt élünk, dolgozunk és gyermekeink is itt járnak iskolában, egyetemre, így szerettük volna mindenképp kivenni a részünket. Tisztában vagyunk a jelenlegi helyzettel és teljes felelősséggel gondoljuk, hogy ez a közös csata a láthatalan vírus ellen mindannyiunké. Egy egyszerű gondolat irányítja a tevékenységünket: Magyarországot második otthonunknak tekintjük. Jó szomszédságra, barátságra törekszünk és ápolni szeretnénk ezeket a kapcsolatokat. 

Hogy tevékenységeinket szélesebb körben is megismerjék, megigértük közösségünknek, hogy eme beszámolót eljutattjuk a(z): Országgyülés Magyar-Vietnami Baráti Csoport tagjainak, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Vietnami Ügyekkel Foglalkozó csoportjának, Emberi Erőforrások Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának, Bp. Főváros Önkormányzat, a Főváros Kerületi Polgármestereknek, illetve a Magyar-Vietnami Baráti Társaságnak.

Magyar Barátaink, Önökkel vagyunk és közös összefogással le fogjuk győznia koronavírust!

Dr. Phung Kim San Phung, MVE Ügyvezető Elnökhelyettese, e-mail:phungks@gmail.com

 

1/ melléklet

                        Magyarországon élő Vietnamiak adománygyűjtést szerveztek a magyar        

                         emberek COVID-19 járvány elleni küzdelemének támogatása céljából.                                               

                                                                (1/4/2020  -  30/4/2020)

 

Sorsz.

                Adományzozók

  Érték (Ft)   

             Adományozottak

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 Magyarországi Vietnamiak Egyesülete

8 500 000

·         Bp. Főv. Önkor. (Operativ Törzs)

*     Dél-pesti Centrumkórház

*     Szent János Kórház

 

2

 Bp. X ker.-ben élő Vietnamiak

3 100 000

Bp. X ker. Önkormányzat

3

 Bp. XVI. ker.-ben élő Vietnamiak

   3 650 000

·         Bp. XVI ker. Önkormányzat

·         Bp. XVI ker. Önkor. Egészségügyi Központ

 

 

4

 Bp. XV. ker.-ben élő Vietnamiak

1 500 000

Bp. XV ker. Önkormányzat

5

 Bp. XIX. ker.-ben élő Vietnami családók

800 000

·         Bp. XIX ker. Önkor. Egészségügyi Központ

 

 

6

 Bp. XIX. ker.-ben élő Vietnami lakósok

1 300 000

Kispesti Segítő Kéz Gondozó Szolgálat

 

7

 Bp. XIX. ker.-ben élő Vietnami lakósok

800 000

Bp. XIX ker. Önkormányzat

8

 Bp. XVII. ker.-ben élő Vietnami lakósok

1 321 000

Bp. XVII ker. Önkormányzat

9

 Bp.-en élő Vietnami család

250 000

Bethesda kórház

10

 Bp.-en élő Vietnami család 

100 000

  SOTE klinika

11

 Bp.-en élő Vietnami család

100 000

 Bp. XIV ker. Önkormányzat

12

 Bp. XIX. ker.-ben élő Vietnami családók

1 300 000

Bp. VIII ker. Önkormányzat

13

 Dunaújvároson élő Vietnami vállalkozók      

750 000

Dunaújváros, Önkormányzat

14

 Csepelen élő Vietnami vállalkozók     

700 000

Csepel, Önkormányzat

15

 Százhalombattán élő Vietnami vállalkozók      

1 000 000

Százhalombatta, Önkormányzat

16

 Magyarországon élő Vietnami barátók

1 900 000

BKV, Budapest

17

 Bp. VIII. Kerületben élő Vietnami család

500 000

Bp. VIII ker. Önkormányzat

 

 

    

 

 

 Összesen               

 27 571 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

Ho Chi Minh születésnapjára!

 

 

1890. május 19-én született a vietnámi (akkor francia-indokínai gyarmat) Hoang Tru-ban, Nguyen Tat Thanh néven.


Egy Kim Lien nevű falucskában nőtt fel. Gyermekkora nagy szegénységben telt, de 14 évesen sikerült valamelyest kitörnie a nyomorúságból, amikor felvételt nyert egy középiskolába, ahol 18 éves koráig tanult. Tanulmányai után iskolaigazgató lett Phan Thiet-ben, majd beiratkozott az egyik saigoni műszaki főiskolára.  

1911-től 1914-ig szakács volt egy francia hajón, 1915-ben pedig Londonba ment, ahol két évig élt, majd hamarosan Franciaországba költözött, hogy kertészként, takarítóként, pincérként, és kazánfűtőként dolgozzon. Itt vette fel a Nguyen Ai Quoc, vagyis Nguyen, a hazafi nevet.  

Franciaországban élő vietnámiakból szervezetet alakított, és 1919-ben nyolcpontos petíciót nyújtott be a nagyhatalmak, a versailles-i békekonferencián részt vevő képviselőihez. Ebben a franciákéval egyenlő jogokat követelt az indokínai állampolgároknak. Kérvényére ugyan nem reagáltak, de a vietnámiak szemében mégis valóságos hős lett. 1920. decemberében csatlakozott a francia kommunistákhoz, amikor azok kiléptek a Szocialista Pártból.  

1923 végén Moszkvába ment. A Kommunista Internacionálé ötödik kongresszusán (1924) erősen bírálta a Francia Kommunista Pártot, mivel az nem lépett fel határozottabban a gyarmatosító politikával szemben. Ekkor mondta ki először, hogy az elnyomott parasztság forradalmi szerepe legalább olyan fontos, mint a munkásságé.  

1924. decemberében, Ly Thuy álnéven a kínai Kantonba ment, és itt gyűjtötte maga köré a vietnámi nemzeti mozgalom első pártembereit, akikkel megalapította a Vietnámi Forradalmi Ifjúsági Szövetséget (Vietnam Thanh Nien Cach Menh Dong Chi Hoi).  

1927. áprilisában ismét visszatért a Szovjetunióba, mivel Csang Kaj-sek, a kínai hadsereg akkori főparancsnoka elűzte a kínai kommunistákat Kantonból.  

1928-ban Brüsszelbe és Párizsba, majd Thaiföldre utazott, ahol két évig volt a kommunista pártok nemzetközi szervezetének délkelet-ázsiai képviselője.  

A Thanh Nien tagjai 1929. májusában, Hongkongban tartott ülésükön elhatározták, hogy megalakítják az Indokínai Kommunista Pártot. Más vezetők – Hanoiban, Huéban és Saigonban – már hozzá is láttak szervezéséhez, de Ho hívei közül néhányan nem akartak Moszkva bizalmát is élvező vezetőjük távollétében cselekedni, ezért 1930. február 3-án visszahívták Sziámból (mai nevén Thaiföld), így ő elnökölt a párt alakuló ülésén. A pártot először Vietnámi Kommunista Pártnak nevezték el, de 1930. októberétől szovjet javaslatra, az Indokína Kommunista Pártja (francia nevének rövidítésével PCI) nevet vette fel. A mozgalom így nagyobb nemzetközi elismerésre.  

Vietnámban heves ellenállási mozgalom bontakozott ki. A francia elnyomás egyre erősödött; távollétében őt is halálra ítélték forradalmi tevékenységéért, barátai segítségével azonban Sanghajon át eljutott Moszkvába.  

1935-ben a hetedik moszkvai kongresszus hivatalosan is jóváhagyta a népfront eszméjét (a fasizmus elleni összefogást a nem kommunista baloldallal), amelyet már jó ideje szorgalmazott. Ennek a politikának jegyében az indokínai kommunisták 1936-ban enyhítettek kolonializmus-ellenes (gyarmat-ellenes) álláspontjukon, és engedélyezték az együttműködést az „antifasiszta gyarmatosítókkal”. Ugyanebben az évben Léon Blum franciaországi népfrontkormányának megalakulásával nagyobb mozgástér nyílt az indokínai baloldal előtt.  

1937-től ismét fokozódott az elnyomás Indokinában, a népfront pedig 1938-ban feloszlott. 1938-ban visszatért Kínába, és néhány hónapot Mao Ce-tungnál töltött Yen-anban. 1941-ben a három vezető, Ho, Vo Nguyen Giap és Pham Van Dong átkelt a vietnámi határon, és májusban megalakították a Szövetség Vietnám Függetlenségéért (Viet Nam Doc Lap Dong Minh Hoi) nevű szervezetet, mely új lendületet adott a vietnámi nemzeti mozgalomnak.  

Az új szervezet problémákba ütközött, ezért kénytelen volt Kínától, Csang Kaj-sek kormányától segítséget kérni. Csang azonban nem bízott a kommunista Hoban, ezért letartóztatatta, tizennyolc hónapig ült börtönben Kínában. Börtönévei alatt írta meg „Börtönnapló” c. verseskötetét. Kiszabadítása érdekében barátai egyezséget kötöttek Csang Fa-kuj dél-kínai hadúrral: a szabadon engedésért cserébe hajlandók voltak Csang indokínai érdekeit támogatni a franciákkal szemben.  

Franciaország nem volt hajlandó elismerni Vietnám függetlenségét, és megpróbálta visszaszerezni a Francia-Indokína fölötti hatalmát (amely Vietnám mellett magába foglalta a mai Laoszt és Kambodzsát is). Jacques Leclerc francia tábornok vezetésével 1945. októberében egy nagyobb páncélos hadtest rohanta le Vietnámot – három hónapon belül ellenőrzésük alá vonták egész Dél-Vietnámot. Ho tárgyalásosokat kezdeményezett a francia vezetőkkel, de felkészült az esetleges offenzívára is.  

Ho Chi Minh elképzelése az volt, hogy a franciákkal visszaszoríttatja a kínaiakat északon, azután szerződést köt a franciákkal, amely szavatolja a függetlenség elismerését és az ország újraegyesítését. A tárgyalások 1945. októberében kezdődtek meg, de az egyezkedés rövidesen holtpontra jutott, mivel a franciák hallani sem akartak a függetlenségről.  

Nem sokkal később viszont a franciák diplomáciai küldöttséget menesztettek Kínába annak érdekében, hogy kínai csapatok elhagyják Vietnámot. Ez hamarosan meg is történt, s a francia seregek egy részét szintén evakuálták Hai Phong-ból. 1946. március 6-án Ho szerződést kötött a franciákkal, amelynek értelmében Vietnámot elismerték, mint szabad államot, de csak a Párizsból irányított Francia Unió részeként.  

A békének az 1946. november 20-tól 23-ig tartó hai phongi incidens vetett véget. A francia és a vietnámi katonák összecsapása után egy francia hadihajó tüzet nyitott a városra; csaknem hatezer vietnámi vesztette életét. Ho nem tudta lecsillapítani bajtársai bosszúvágyát, ezért 1946. december 19-én kitört az első indokínai háború.  

A Viet Minh Giap vezette hadsereg gerillaharccal, és terrorcselekményekkel tartotta sakkban a franciák és Bao Dai erőit, így 1953 végére a vidéki területek nagy része a Viet Minh ellenőrzése alá került, a nagyvárosok pedig mind ostrom alatt álltak. A franciák 1954. május 7-én döntő vereséget szenvedtek Dien Bien Phu-nál, és tárgyalóasztalhoz kényszerültek.  

A béketárgyalásra 1954. nyarán került sor Genfben, nyolc ország képviselőinek részvételével. Vietnámot két küldöttség is képviselte: Ho Chi Minh, ill. Bao Dai hívei. A végül megkötött szerződés értelmében Vietnámot a 17. északi szélességi kör mentén két részre osztották az 1956. évi választásig, amely után alakulhat meg az egységes vietnámi kormány. Ekkor lett független ország Laosz és Kambodzsa is.  

Ho szerepét a genfi tárgyalásokon nehéz megítélni, mert ő maga nem volt jelen, hűséges munkatársa, Pham Van Dong képviselte. A Viet Minh mértéktartó magatartása, amellyel elfogadta az ország kettéosztását, és beleegyezett a háborúban elfoglaltnál kisebb terület ellenőrzésébe, annak az embernek a befolyására vall, aki az 1946-os egyezményt kötötte Franciaországgal. Ám ez a rugalmasság, amely részben válasz volt az orosz és a kínai nyomásra, nem segítette hozzá a Viet Minh-et céljainak megvalósításához, sőt, Hanoi végül vesztesként került ki a tárgyalásokból, mert az ország újraegyesítését biztosító választást az Egyesült Államok és a ténylegesen (de jogilag nem) ekkor megalakult Dél-Vietnám minduntalan elhalasztotta.  

Észak-Vietnám, amit a békeszerződés Hónak és követőinek juttatott, szegény ország volt, elvágva a kiterjedt déli mezőgazdasági területektől. Vezetői kénytelenek voltak nagy kommunista szövetségeseikhez, Kínához és a Szovjetunióhoz fordulni segítségért. A kedvezőtlen viszonyok között Ho Chi Minh rendszere egyre merevebb és zsarnokibb lett.  

1955-ben Ho ellátogatott Moszkvába és Pekingbe, majd 1958-ban Új-Delhibe és Jakartába is. 1960-ban újra Moszkvába ment, ahol jó diplomáciai képességeinek köszönhetően sikerült közvetítenie a két kommunista nagyhatalom, a Szovjetunió és Kína között. Ho Chi Minh inkább a Szovjetunióval rokonszenvezett, ám tudatában volt Kína meghatározó szerepének az ázsiai forradalomban. Amikor a háború újra kitört, mindkét nagyhatalomtól egyenlő segítséget kapott.  

Észak-Vietnám 1959-től újra háborúba sodródott. Az általában vietkongoknak nevezett gerillák fegyveres felkelést kezdtek Dél-Vietnámban, az amerikaiak támogatta Ngo Dinh Diem-rezsim ellen. Vezetőik, a Viet Minh veteránjai Észak-Vietnámhoz fordultak segítségért. 1959. júliusában a Vietnámi Dolgozók Pártjának, a Lao Dong központi bizottsága úgy határozott, hogy a szocializmus észak-vietnámi megteremtéséhez elengedhetetlen az újraegyesítés Déllel. Ezt a politikai irányvonalat a Lao Dong röviddel ezután Hanoiban megtartott III. kongresszusa is elfogadta. Ho Chi Minh ezen a kongresszuson adta át pártfőtitkári helyét Le Duan-nak. Továbbra is ő maradt az államfő, de tevékenysége ezután már főként a színfalak mögött folyt.  

Honak a továbbiakban is döntő szava volt a kormányban, amelyet régi hívei irányítottak: Pham Van Dong, Troung Chinh, Vo Nguyen Giap és Le Duan, de egyre kevésbé vállalt tevékeny részt a vezetésből. Mindinkább élő jelképpé vált, bár sohasem volt Sztálinéhoz, Maóéhoz vagy akár Titóéhoz hasonló személyi kultusza. Ő jelképezte a megosztott Vietnám megbonthatatlan egységét.  

Az amerikaiak 1965-től kezdve légicsapásokat intéztek Észak-Vietnám ellen. Ho álláspontja a következő volt: „Bombázással sohasem vesznek rá bennünket a tárgyalásra.”
Az amerikaiak Ho Chi Minh-ről neveztek el egy vietkong hadiösvényt. A “Ho Chi Minh-ösvény” egy Észak-Vietnámból Dél-Vietnámba, a szomszédos Laoszon és Kambodzsán keresztül teherautók, kerékpárok, illetve gyalogosok számára a dzsungel mélyén kiépített úthálózat volt, amely az észak-vietnámi hadsereg és a dél-vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front (amerikai elnevezéssel Viet Cong) logisztikai utánpótlását biztosította a vietnámi háború idején.  

Ho az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott hosszú tárgyalási folyamat elejét érhette csak meg, mivel 1969. szeptember 2-án Hanoiban utolérte a halál. Tiszteletére átkeresztelték a Mekong folyó deltájánál fekvő Saigont, így a város új neve Ho Ci Minh lett.


 

 

45 éve fejeződött be a vietnami háború

 

 

Április utolsó napján vietnami barátainkkal együtt emlékezünk és ünnepeljük a vietnami békét, amely a háborúkkal terhes vietnami történelemben 45 évvel ezelőtt jött el. Vietnam történelmét nagyon nehéz röviden áttekinteni, csak utalni lehet arra, hogy területén már a Pleistocén korból találtak emberi maradványokat. A Vas-korból már a Hung királyok 18 generációját ismerjük, majd az ie. 179 – iu. 938-ig terjedő időszakban az ország területét a kínaiak uralták. Vietnam önálló, központosított feudális államformája 938- ban alakult ki, de a következő időszak újabb, hatalomért folytatott háborúkat hozott. Az évszázadok a szegénységbe, sötétségbe, elzártságba taszították az országot, amely helyzet a 19. században lehetővé tették a nyugati gyarmatosítók megjelenését. A mesterségesen három részre osztott ország francia megszállás alá került, a gyarmatosítók brutális módszerekkel léptek fel minden hazafias megmozdulás ellen, megakadályozták a kultúra, az ideológia fejlődését, kizsákmányolták az országot.

A 20. század eleje hozott változást az ország életébe, amikor a haladó, demokratikus erők képessé váltak egységgé szerveződni, majd 1941-ben létrehozták a Vietnami Forradalmi Szövetséget (Viet Minh), amely kongresszusa által 1945-ben elfogadott 10 pontos Program már a franciák és a japánok elleni fellépést irányozta elő.

1945 szeptember 2-án Ho Chi Minh elnök felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot és az ideiglenes kormány nevében kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Ezzel Vietnam lett Dél-kelet Ázsia első, gyarmatosítás alól felszabadult országa. Alig három héttel később viszont a francia haderő – brit támogatással – elfoglalta Saigon-t, s ezzel megkezdődött a franciák elleni háború, amely 1954 május 7-én a vietnami hazafias erők Dien Bien Phu-nál aratott győzelmével, illetve az 1954 július 21-én Genf-ben aláírt egyezménnyel zárult le. A Genfi Egyezmény Vietnamot két részre osztotta, a 17. szélességi fok mentén kialakított demarkációs zónával.

Az Egyesült Államok érintettsége a II. Világháború befejezésétől kézzel fogható volt a térséget illetően. Jelentősnek értékelték a franciák indokínai háborúját a II. Világháborút követő kommunista és nemzeti-liberális mozgalmak visszaszorításában, ezért jelentős pénzügyi, majd az 1950-es évektől kezdődően katonai tanácsadók és fegyverek küldésével személyi és anyagi támogatást nyújtottak a franciáknak, ugyanakkor a lemondatott „francia báb” miniszterelnök helyett Ngo Dinh Diem-et neveztették ki miniszterelnöknek, akit mind jelentős anyagi eszközökkel, mind tanácsadókkal támogattak. Diem 1955-ben semmissé nyilvánította az 1956-ra tervezett választásokat és október 23-án kinevezte magát a (Dél) Vietnami Köztársaság elnökévé. A dél-vietnami demokratikus erők 1960 végére hozták létre a Nemzeti Felszabadítási Frontot, amelyből 1969 június 8-án alakították meg a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormányt.

Az Egyesült Államok 1961-ben – J.F.Kennedy elnökké választásával – hirdette meg Vietnamban a „Különleges Erők Háborúját”, amelyet L.B.Johnson 1964-ben intenzitásában és méreteiben jelentősen kiszélesített, 1965-ben Da Nang-nál partra szálltak az első amerikai harcoló egységek, s ezzel megkezdődött az Egyesült Államok Vietnam elleni háborúja. 1969-ben – a háború „csúcspontján” – mintegy 540 000 amerikai és 72 000 egyéb külföldi katona harcot Dél-Vietnamban. Az 1969-ben megválasztott R.Nixon elnök új stratégiát hirdetett a háború „vietnamizálásával”, a harci feladatoknak a dél-vietnami erőkre való fokozatos áthárításával. A háború befejezését célzó párizsi tárgyalások majd öt éve során az amerikaiak katonai eszközökkel próbálták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot az amerikai feltételek elfogadására kényszeríteni, viszont az elszenvedett veszteségeik végül a tárgyalások folytatását, majd 1973 január 27-én Párizsban a háború befejezését és Vietnam békéjének helyreállítását célzó egyezmény aláírását eredményezték.

A Párizsban tárgyaló felek egy nemzetközi tűzszünet ellenőrző bizottság (Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság – NEFB) felállításában egyeztek meg, tagjainak Kanadát, Indonéziát, Magyarországot és Lengyelországot kérték fel. Magyar részről a feladatban 636 fő (525 katona, 111 diplomata, polgári személyzet) vett részt három váltásban.

A Párizsi Egyezmény hatályba lépését követően a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány mindent megtett az Egyezmény szövegében is hangsúlyozott „országegyesítés” érdekében, a Ho Chi Minh Művelet 1975 március 15-én Buon Me Thuot elleni támadással indult és Saigon 1975 április 30-i felszabadításával ért véget, megnyitva a lehetőséget a nemzet újraegyesítése előtt.

 

A háború befejezésének 45. évfordulóján fontos a Vietnami Szocialista Köztársaság töretlen fejlődését hangsúlyozni. A vietnami emberek szorgalma, az ország felvirágoztatásában vetett hite, pozitív jövőlátása következtében az elmúlt évtizedek alatt az ország a térség meghatározó társadalmi és gazdasági tényezőjévé vált.

Vietnam kiemelkedő ütemben fejlődik, a GDP folyamatos növekedése következtében Ázsia legjelentősebb országai között sorol. Az ipar, az építőipar, valamint a szolgáltatások bővülése jelentősen támogatja a jelzett növekedést. A belső fogyasztás fokozatos emelkedése, valamint a rohamosan bővülő export ugyancsak pozitív hatással van az ország fejlődésére.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a Vietnámba látogató külföldiek száma, az ország a külföldi turizmus egyik kedvelt célországává vált.

Vietnám a világ legvonzóbb befektetési célpontjai közé tartozik. A szakértők és elemzések általában egyetértenek abban, hogy Vietnám hosszú távú gazdasági kilátásai nagyon kedvezőek.

 

Biztosak vagyunk abban, hogy a jelzett fejlődési tendencia tovább folytatódik, s a 45. évfordulón ehhez kívánunk vietnami barátainknak további sok sikert, boldogságot, erőt és egészséget!

 


 

Részvétnyilvánítás

A Vietnami Baráti Társaságok Szövetségének , valamint a Vietnami-Magyar Baráti Társaság elnökei az alábbi levélben nyilvánították részvétüket Dr. Kovács Tamás altábornagy, volt Legfőbb Ügyész, Társaságunk egyik alapítója és elnökségünk tagja halála alkalmából.

 

 

Vietnami Baráti Társaságok Szövetsége

105A' Quan Thanh, Hanoi, Vietnam

 

Hanoi, 2020 áprlis 29.

 

 

Részvétnyilvánítás
Magyar-Vietnam Barátság Társaság


Mély fájdalommal értesültünk, hogy Dr. Kovács Tamás altábornagy, volt Legfőbb Ügyész, a Magyar-Vietnami Baráti Társaság egyik alapítója és elnökségének tagja elhunyt.

Vietnam legjobb barátjaként jelentősen járult hozzá Vietnam és Magyarország népei közötti barátság és a kétoldalú együttműködés megszilárdításához, fejlesztéséhez.

Kérem, fogadják őszinte részvétünket és a családdal, valamint a Magyar – Vietnami Baráti Társasággal való együttérzésünket a súlyos veszteség miatt.

 

Nguyen Phuong Nga                                  Nguyen Dang Vang

A Vietnami Baráti Társaságok                   A Vietnami – Magyar

Szövetségének Elnöke                                Baráti Társaság Elnöke

 

 

 

70 éves a barátság

(A Budapest, XVI. kerületi újság, 2020.03.25-i számában megjelent tudósítás)

 

Magyarország 70 éve vette föl a diplomáciai kapcsolatot Vietnammal, amely azóta egy percre sem szakadt meg. A hét évtizeddel ezelőtti eseményre az Erzsébetligeti Színházban emlékezetek a Magyar – Vietnami Baráti Társaság és a Corvin Művelődési Ház közös rendezésében.

 

A Harmónia terem március 11-én egy darab Vietnammá változott. A falakon a délkelet-ázsiai ország természeti és épített kincseit ábrázoló fotókból összeállított kiállítás segített megsejteni e távoli világ hangulatát, a terem egyik részén pedig szemet gyönyörködtetően színes lakberendezési és dísztárgyak, virágkompozíciók, vázák, porcelánok, makettek, kő- és faszobrok mutatták be egy vietnámi otthon belvilágát. Közülük is kiemelkedett egy tömény életörömöt sugárzó, nevető Buddha-szobor, amelynek fába vésett mosolya menthetetlenül átragadt mindenkire, aki csak egy pillantást is vetett rá. Szabó Csilla intézményvezető üdvözlő szavai után Kovács Péter polgármester értékelte a hét évtizede tartó magyar-vietnami kapcsolatokat. Emlékeztetett arra, hogy Hanoi Tay Ho kerülete és Kertvárosunk testvértelepülési kapcsolatot ápol egymással. Kerületünk-ben számos vietnámi család talált otthonra, akik minden gond nélkül magukévá tették a helyi életformát, és megbecsült tagjai a kerület közösségének.Nguyen Tien Thuc, a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete azt emelte ki, hogy 70 év történelmi változásai sem tudták meggyengíteni azt a kapcsolatot, amely a két, egymástól távoli nép között szövődött. Ennek oka elsősorban az, hogy mindkét országnak kölcsönösen előnyös az együttműködés.

Annak megértéséhez, hogy miért tekinti sok vietnami második hazájának Magyarországot, Váraljai Márton követ adott történelmi áttekintést. Elmondta, hogy Vietnam az angol, francia, majd később szovjet és amerikai érdekek ütközőzónája volt. Hányatott történelmük egyik legfájóbb eseménye az országukat sújtó talán legvéresebb háború, amelyet az Amerikai Egyesült Államok ellen vívtak. A mai napig nem felejtik el, és nemzedékeken keresztül átörökítik annak emlékét, hogy ebben a háborúban számíthattak a magyarok segítségére. A szolidaritás nem szűnt meg a háború befejezésekor. A 60-as években sok vietnaminak biztosítottunk lehetőséget egyetemi tanulmányokra, hogy képzett szakemberek vezethessék a lerombolt ország újjáépítését. Ez csak erősítette a kapcsolatot, és ezért a mai vezetők közül is sokan beszélnek magyarul.

Végül dr. Botz László, a Magyar-Vietnami Baráti Társaság elnöke mutatta be a kiállítást, megemlítve a fotók készítőit, és köszönetet mondva Nguyen Phuong Thaonak, aki az eredeti vietnami lakberendezési és dísztárgyakat biztosította a rendezvényhez.A baráti találkozók hagyománya szerint a megjelenteket vietnami és magyar gasztronómiai kóstoló is várta az est végén.

MÉSZÁROS TIBOR

 

 

Megemlékezés hősi halált halt bajtársainkról

2020 április 7.

 

47 év telt amióta bajtársainkkal együtt elindultunk a harcoló felek által felkért és Magyarország által vállalt nemzetközi feladatra, amely a több évtizedes vietnami háború befejezése záró aktusának volt tekinthető. 1973 januárjában indult el első csoportunk Dél-Vietnamba, hogy a Párizsi Tűzszüneti Egyezmény értelmében, Kanada, Indonézia és Lengyelország küldötteivel együtt részt vegyünk a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság munkájában.

A feladat – már a kezdet kezdetén is – bonyolultnak ígérkezett, hiszen egy általunk kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert világban, háborús körülmények között kellett országunkat képviselni, ugyanakkor hozzájárulni ahhoz, hogy a sok éve tartó háborútól szenvedett vietnami nép ismét talpra álljon, elkezdődhessen az ország újjáépítése a normális, békés élet beindítása.

A tűzszünet, amelyet a nemzetközi egyezmény értelmében ellenőrizni és felügyelni kellett, nem létezett, a harcok ebben az időszakban is folytatódtak. A remény, hogy a ránk bízott feladatot áldozatok nélkül leszünk képesek megoldani, nem vált valóvá, a misszió első időszakában, 1973. április 7-én 11,45-kor, szolgálatteljesítés közben, hadműveleti területen elveszítettük két bajtársunkat, Cziboly Csaba századost és Dilsky Aurél őrnagyot, akiknek helikopterét rakétatalálat érte. Velük együtt lelte halálát egy kanadai, egy indonéz tiszt, a DIFK két összekötő tisztje, valamint a helikopter háromfős személyzete.

Társainkra, elhunyt bajtársainkra és a sok-sok, a hazájuk függetlenségéért vívott harcokban elesett vietnamiakra emlékezünk, immár több évtizede ezen a napon – a kialakult járványügy helyzet miatt ma csak virtuálisan - Csaba és Aurél síremléke előtt. Ahogy néhány héttel ezelőtt Vietnamban személyesen ismét megtapasztaltam, az elszenvedett sok áldozat után a vietnami nép megerősödve, a térség és a világ egyik legdinamikusabban fejlődő országává tette Vietnamot, de eközben nem felejtették el azokat sem, akik tevőlegesen részt vettek – közöttük az akkori magyar kontinges tagjai is - az ország függetlensége, újraegyesítése kivívásában, sőt közülük egyesek életüket áldozták ebben a harcban.

 

Büszkék vagyunk arra, hogy Csaba és Aurél bajtársai lehettünk, hogy velük együtt teljesíthettünk szolgálatot a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság keretében Dél-Vietnamban. Kegyelettel gondolunk Rájuk, hősi halottainkra s emléküket tovább őrizzük szívünkben.


 

 

 

Nguyen Dang Vang, a Vietnami - Magyar Baráti Társaság elnökének 04.04-i levele

 

"Botz László Úr,

Magy